Rendkívül koncentrált az ingatlanalapok piaca
A korábbi évek látványos, sõt idõnként robbanásszerû bõvülése után 2006 végétõl (a kamatadó bevezetése elõtti hajrától) csendesebb idõszak következett a hazai ingatlanalapok piacán.
Az utóbbi hónapokban az alapok össztõkéje szerény, átlagosan havi 1 százaléknál is kisebb növekedést mutatott, ami arra utal, hogy a keletkezõ hozamokon kívül csak minimális pénzbeáramlás növelte a rendelkezésre álló tõkét. Ez az ütem elmarad az összes hazai befektetési alap inkább jellemzõen havi 1-2 százalékos bõvülési ütemétõl.
Az alapok alapjai nélkül 500 milliárd forinthoz közelítõ összértékû piac a szereplõk tekintetében is kiegyensúlyozott, ugyanaz a pár nagy banki alapkezelõ áll most is az élen, mint egy vagy két éve, legfeljebb kicsit más sorrendben.
Ugyanakkor igen koncentrált is, hiszen a legnagyobb három termék a tulajdonképpeni ingatlanalapokban kezelt vagyon csaknem 79 százalékát tartalmazza. Ennek ellenére az utóbbi egy évben két új szereplõ is megjelent a piacon (a Macrogamma és a FirstFund), elsõsorban intézmények, esetleg privátbanki, tehát vagyonosabb magánügyfelek számára kínálva befektetési alternatívát. Ma már szinte mindegyik jelentõsebb bankcsoport kínál ingatlanalapot vagy más ingatlanalapokba fektetõ alapot (talán a K&H kivételével, amelynek azonban van egy amerikai ingatlancégek részvényeibe fektetõ terméke).
Ami az alapok hozamát illeti, az utóbbi egy-két évben arra is a stabil jelzõ illik leginkább. A nagyobb alapok általában évi 7-8 százalék közötti teljesítményt értek el az utóbbi egy évben, ami a jelenlegi kamatszínvonal mellett már nem nevezhetõ túlzottan vonzónak. Március 18-án például 8,65 százalék volt az egyéves állampapír-piaci referenciahozam, lakossági állampapírt pedig 7,75 százalékos hozammal lehetett kapni. (A Futureal 1. elképesztõen magas hozama nem tévedés, valószínûleg annak köszönhetõ, hogy a kamatadó bevezetéséig az alapok nyeresége gyakorlatilag adómentes volt.) Az állampapírhozam persze a jövõre vonatkozik, az alapok hozama a múltra, de ez utóbbi meglehetõsen stabil. Az ingatlanalapok versenyképessége nyilván javulni fog, ha a kamatszint ismét mérséklõdik.
Az alapoknak a korábbi években évi 12-14 százalékot is elérõ hozamai végsõ soron amiatt csökkentek, mert a hazai ingatlanpiacon elérhetõ bérletidíj-hozamok jelentõsen mérséklõdtek az utóbbi években, hiszen fõ bevételi forrásuk ez.
A számukra megfelelõ ingatlanok kínálata is szûkös, erre enged következtetni, hogy a kamatadóhajrában érkezett tízmilliárdok jelentõs részét a mai napig sem tudták elkölteni, ingatlanarányuk a nagyobb alapok esetében még mindig csak 35-55 százalék közötti. Az alapok rendszeresen közzéteszik portfóliójuk összetételét az interneten, havi, éves, féléves jelentések formájában. Ezekbõl kitûnik, hogy elõszeretettel vásárolnak irodákat - közöttük jelentõs súllyal banki célú ingatlanokat, bankfiókokat -, kereskedelmi ingatlanokat - kisebb plázák és nagy áruházláncok egységeit - és megtalálhatók bennük kisebb mennyiségben ipari, logisztikai objektumok is.
Szerzõ: Eidenpenz József
Forrás: Napi Online
|
|
Médiaajánlat
|
Közvetítõi árak
|
Kapcsolat
|
Jogi Nyilatkozat
