Családi ház háromliteres fogyasztással
Az elmúlt 10-15 évben nálunk is egyre gyakrabban hallani ökoházak, ökoapartmanok építésérõl, sõt egész ökofalvak kialakításáról. Persze elterjedésük üteme jóval lassúbb, és többnyire "ökoszintjük", vagyis tájolásuk, környezetbarát anyagösszetételük s nem utolsósorban energiahatékony mûködtetésük sem annyira optimális, mint tõlünk nyugatabbra.
Hárskút, Galgahévíz, Gyûrûfû, Visnyeszéplak - hogy csak néhányat említsünk azon települések közül, ahol természet- és energiatudatos polgárok ökoházak építésébe fogtak. De vállalkozó is tetõ alá hozott néhány éve a fõváros második kerületében ökoapartmanházat, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület pedig - uniós források segítségével - éppen az idén vágott bele egy ökoház és egy ökopark létesítésébe a városhoz tartozó Búbánat-völgyben. Bár a jól hangzó, de sokak számára egyelõre nálunk még idegenül csengõ öko jelzõ közösnek tûnik, az egyes projektek számos dologban eltérnek egymástól. A hárskúti ökofaluban például a helyben található természetes anyagok (vályog, szalma, fa) adják a felépült családi ház anyagát, az áram és a meleg víz elõállításához nap- és szélenergiát használnak, a keletkezett szennyvizet pedig környezetkímélõ, úgynevezett gyökérzónás szennyvíztisztítással kezelik. Ettõl sokban különböznek a Gyûrûfûn kialakított úgynevezett bioorganikus dombházak, melyek boltozatos szerkezetû falainak alapanyaga szintén helyben - agyag és némi cement hozzáadásával - készült földtégla, s melyek külsõ tetõzetére - amit vékony beton- és fóliaréteg, valamint az erre vastagon felhordott földréteg alkot - gyepet, illetve egyéb élõ, kis növésû növényeket telepítenek. Megint más sajátosságok jellemzik az említett II. kerületben, a Budakeszi úton átadott apartmanházat: a fejlesztõk ezen ökoház esetében az érintetlen - erdõk által övezett, õsfás - mikrokörnyezetet, a mediterrán stílusban kialakított kert jelleget, valamint a természetes eredetû építõanyagok felhasználását emelik ki. A hazai ökoházpalettának ugyancsak új színfoltja lesz az Esztergomban jövõ áprilisra felépülõ bemutató ökoház és ökopark, amelyre az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület 39 millió forint uniós forrást nyert el. A projekt menedzsere, Ledzényi András lapunknak elmondta: az ezer négyzetméteres területen szerelt favázas szerkezetû, gipszkarton falazatú technológiával felépülõ 60-70 négyzetméteres középület a Megújuló energia - megújuló határvidék program keretében valósul meg. Fûtését biomasszával oldják meg, a meleg vizet napkollektorokkal biztosítják, az áramot szélkerékkel termelik, a szennyvíz tisztítása pedig környezetkímélõ vegyszerekkel, úgynevezett oldómedencés rendszerben - fûzfás vízpárologtató közbeiktatásával - történik. A cél Ledzényi szerint az, hogy az itt élõknek, illetve az idelátogatóknak minél szélesebb körben bemutathassák a környezetkímélõ és környezettudatos építési lehetõségeket s a térségben felhasználható megújuló energiaforrásokat, ezáltal formálva az emberek szemléletét. Ha ugyanis többen kedvet kapnak ezekre a természetes építészeti technológiákra és a kihasználatlan (szél, nap, biomassza stb.) energiaforrásokra, a jövõben lényegesen csökkenthetõ lesz a térség környezetterhelése. A szemléletformálás jegyében egyébként az ökoház mûködtetésének eredményeivel megkeresi az egyesület a térségi polgármestereket, illetve akkreditált továbbképzést indít tanárok részére, iskolai oktatást szervez, továbbá elkészül egy összefoglaló kötet a program eredményeirõl, ajánlásairól, és mindebben együttmûködik a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség. Béleczky Attila, az országban több ökoházat építõ Bauland Kft. ügyvezetõje szerint is nagy szükség van itthon a szemléletformálásra, az energiaforrások korlátozott mennyisége és a kimerülõben lévõ készletek, nem utolsósorban az egyre növekedõ energiaárak miatt. Ezért a környezetbarát építkezés mellett ma már az épületek környezetbarát, energiatakarékos üzemeltetése is egyre inkább elõtérbe kerül. Ez szerinte azért is sürgetõ, mert Magyarországon az éves energiafogyasztás mintegy harmadát az épületek üzemeltetése teszi ki, ami mind nemzetgazdasági, mind lakossági szinten magasabb, mint Nyugat-Európában. Márpedig ennek a gazdasági következményeken túl a környezetkárosító hatása is jelentõs. Az energiatakarékos üzemeltetésû - vagyis az öko- és egyéb, például a nálunk még nemigen ismert "háromliteres" és "passzív házak" - építésének legfõbb célja tehát az, hogy csökkentse a lakosság energiafelhasználását. A nálunk épült ökoházak az ügyvezetõ szerint is sokban különböznek egymástól, ám a lényeg betartása a fontos. Az ökoépítészet ugyanis alaposan végiggondolt, az optimumokra törekvõ energiatudatos építészetet jelent, amelynek alapfeltétele, hogy a szakértõi tervezéstõl kezdve ezt az elvet a kivitelezés befejezéséig - az épülõ ház minden apró részletében - kompromisszummentes vasfegyelemmel, összehangoltan kell megvalósítani, különös tekintettel az energiatakarékos ház három kényes összetevõjére: a falra, a nyílászárókra és a szellõzésre. A közhiedelemmel ellentétben tehát az energiatakarékos épület inkább szakértõ tervezés és szigorú technológiai fegyelem, semmint költség vagy ár kérdése - állítja a szakember. DefiníciókHáromliteres házak: olyan épületek, melyek éves energiafelhasználása kevesebb, mint 30 kWh/nm. Ez évente és négyzetméterenként 3 liter fûtõolajat vagy 3 köbméter földgázt jelent. Ez az érték a mai németországi szabályoknak megfelelõen épült házak energiafogyasztásának kevesebb, mint fele, a magyarországi gyakorlatnak a tizede. Passzív házak: ennél szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük. Az épület passzív, vagy¬is fûtõ (illetve nyáron hûtõ)-rendszer alkalmazása nélkül, többletenergia befektetése nélkül, de mesterséges szellõztetéssel, a természetes adottságokat kihasználva teremti meg a komfortos lakás feltételeit. Ehhez a lakás éves energiaigénye kevesebb kell legyen, mint 15 kWh/nm. Ez az érték kevesebb, mint 10 százaléka egy hagyományos családi ház energiaigényének.Forrás: Bauland Kft.
Tanúsítvány az energiatudatosság erõsítéséért. A világ fejlett országaiban uniós adatok szerint egy fõ napi "energiafogyasztása" napjainkban eléri a 150-160 kilowattórát, s ennek több mint 50 százalékát a lakás, ház fûtésére fordítják. Persze csak egy részét, mert jelentõs értékû energia illan el a rosszul záródó nyílászárókon, s megy veszendõbe az épületek nem megfelelõ szigetelése miatt. Az Európai Unió éppen a vészesen fogyó energia hatékonyabb és takarékosabb felhasználása érdekében fogadta el 2002-ben az épületek energetikai teljesítményének irányelvét, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy minimális energiateljesítmény-követelményeket állapítsanak meg az új és nagyobb, már meglévõ épületekre, és úgynevezett energiatanúsítványt állítsanak ki róluk. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az épületeket olyan energiacímkével kell ellátni, amelyben feltüntetik az épület mûszaki és energetikai paramétereit: hõtermelését, hõszigeteltségének mértékét stb. Az épületekrõl kiadott dokumentum több tanácsot is tartalmaz, segítséget nyújtva például egy már meglévõ épület energiateljesítményének javításához. Az épületek energetikai teljesítményérõl szóló irányelvtõl az unió azt reméli, hogy évente 1,5 százalékkal mérséklõdik a lakossági energiafelhasználás, ugyanakkor a fûtéssel évente 82 millió tonnával kevesebb szén-dioxid kerül a levegõbe. A szabályozásnak elvileg 2006. január 4-éig kötelezõ érvénnyel életbe kellett volna lépnie az unió új tagállamaiban, de az új tagok egy ideig mentességet kaptak. Használt lakások esetében Magyarország 2009-ig kapott haladékot, tehát még eddig lehet energiatanúsítvány nélkül használt lakást értékesíteni-vásárolni.
Forrás: Napi Online
Hasznos link:
Bauland kft www.bauland.hu
|
|
Médiaajánlat
|
Közvetítõi árak
|
Kapcsolat
|
Jogi Nyilatkozat
