Válaszút előtt az ipari parkok
A hazai ipari parkok mára túljutottak az infrastruktúra-kiépítés és a tőkebevonás szakaszán. A továbblépés, vagyis a nemzetközi versenykövetelményekhez való felzárkózás mára számukra is elodázhatatlanná vált. Ehhez azonban minőségi fejlesztéssel, hatékonyabb és kvalifikáltabb munkavégzéssel magas hozzáadott értékű termékeket és szolgáltatásokat kell piacra juttatniuk.
Az ipari parkok kialakulása nálunk a kilencvenes évek elején indult, szorgalmazói - a nyugat-európai országok mintáit és tapasztalatait alapul véve - elsősorban az önkormányzatok és a helyi vállalkozások voltak. A fejlesztések legfőbb mozgatója az adott térség felzárkóztatása, aminek alappillé¬rét elsősorban a helyi, funkciójukat vesztett, kiürült gyártelepek, ipari üzemek jelentették. Ezek hasznosítása - értékesítése és vállalkozásokkal való betelepítése, a helyiek számára munkahelyek teremtése - jelentette az egyedüli "kitörési" lehetőséget.
Később - a privatizálható gyártelepek számának csökkenésével - a zöldmezős ipari parki beruházások is megindultak, és a mindenkori kormányzatok szerepvállalása, vagyis ezen ipari komplexumok fejlesztésének támogatása is elkezdődött. Igaz - amint ez az Ipari Parkok Egyesülete (IPE) adataiból is kitűnik -, az állami támogatás meglehetősen szerény volt: 1992 és 2006 között a parkok 10,5 milliárd forint összegben pályázhattak a központi költségvetésből infrastruktúra-fejlesztésre, ami az önkormányzati költségvetési forrásokkal együtt is épphogy elérte a 20 milliárd forintot (azaz a 0,5 százalékos arányt). Ennek ellenére a parkok száma évről évre nőtt, és az ipari park címet megszerzők száma 2006 végére elérte a 179-et, tavaly pedig 190-re bővült.
De nemcsak a számuk és gazdasági szerepük, hanem a súlyuk is egyre nőtt, amit jól tükröznek az adatok. Az előrejelzések (2007-re még nincsenek összesített ipari parki adatok) ugyan azt mutatják, hogy a már működő 179 ipari komplexumba betelepült vállalkozások gazdasági növekedése 2007-ben - annak ellenére, hogy a feldolgozóipari cégek teljesítménye tavaly is dinamikusan nőtt - valamelyest elmaradt a kiemelkedőnek tekinthető 2006. évitől, a parkok továbbra is a gazdaság fejlődésének fontos helyi "motorjai".
A több mint 10 ezer hektár területen működő ipari komplexumok 90 százalékában ugyanis eredményes gazdasági tevékenység folyik. A betelepült cégek száma az elmúlt év végére - az előzetes számítások szerint - megközelítette a 3500-at, az általuk foglalkoztatottaké pedig meghaladta a 196 ezret. Közel 2000 milliárd forint értékű beruházásuk működtetésével 7500 milliárd forint körüli értékű terméket és szolgáltatást értékesítettek, aminek 65 százaléka külföldön talált vevőre.
Hogyan tovább? Rakusz Lajos, az IPE elnöke úgy látja: a hazai ipari parkok ma válaszút előtt állnak, hiszen a hangsúly mindinkább áthelyeződik a parkok működtetésének "hogyanjára": az infrastruktúra kiépítése és a tőkebevonás mellett egyre több parknál meg kell jelenjen a hatékonyabb és kvalifikáltabb munkavégzés, ennek nyomán a magas szintű szolgáltatások, valamint az innováció és a klaszter előmozdításával kapcsolatos feladatok. Ez minőségi változást alapozhat meg, ami a gazdaság egészében javíthatja a versenyképességet. Ahhoz ugyanis, hogy Magyarország versenyképes legyen, magas hozzáadott értékű termékeket és szolgáltatásokat kell piacra juttatni az ipari parkokban is.
A gyakorlatban tehát az elnök szerint a konkrét megválaszolandó kérdés: mit kell tenni az ipari parkok menedzsereinek a gazdaság dinamizálása és a foglalkoztatás növelése érdekében. E téren szükségessé vált az egyesület segítségével egy akcióterv kidolgozása, amely lehetővé tette, hogy az ipari parkok az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) operatív programjai révén minőségileg jelentősebb szerepet és természetesen több forrást kaphassanak, mint korábban. Ez utóbbi eredményeként 2007 és 2013 között 13 operatív programban mintegy 250 milliárd forint potenciális pályázati forrás áll rendelkezésre, ami igen erőteljes parki fejlesztéspolitikát alapozhat meg. Ezek elnyeréséhez azonban az ipari parkoknak is igazodniuk kell az uniós ipari parki fejlesztéspolitika követelményeihez, például a hálózatépítés, az innováció, a klaszterek vagy a pólusok létrehozásának gyökeresen új feladataival. (Ahhoz például, hogy az ipari parkok innovációs szerepköre kiépüljön, a betelepült vállalkozások és az egyetemek, laboratóriumok közötti partneri kapcsolatokat is ki kell építeni.) Amennyiben erre nem képesek, elesnek a jelentős anyagi támogatásoktól és megmaradnak az ipartelep szintjén - állítja az elnök.
Az ipari parkok felvázolt komplexebb fejlesztéséhez egyébként 2007 és 2013 között az említett Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), illetve a regionális operatív programok (NYDOP, DDOP, KDOP, KMOP, ÉMOP, DAOP, ÉAOP) forrásaiból lehet pályázattal pénzhez jutni. A GOP ipari parkos pályázatából négyet már 2007-ben kiírtak, idén pedig újabb háromra - a pólus innovációs klaszter támogatására, a vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítésére, valamint a technológiaintenzív start-up vállalkozások támogatására - írnak ki pályázatot az év első felében. Az operatív programokra az ipari parkok az országos, illetve regionális/helyi jelentőségük szerinti GKM-besorolásuk alapján pályázhatnak. A besorolás azonban csak az ipari parkokra vonatkozik, a parkban működő vállalkozásokra nem. Ez azt jelenti, hogy egy ROP-os besorolású ipari parkba betelepült vállalkozás pályázhat például valamelyik, már kiírásra került GOP-konstrukció forrásaira is.
Az ipari park cím elnyerésének feltételei A címre az ipari parkot megvalósítani, fejleszteni és üzemeltetni szándékozó, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági és közhasznú, valamint kistérségi társulás, illetve helyi önkormányzat pályázhat. A cím elnyerésének feltétele, hogy a kialakítandó terület (telek) mérete nem lehet 20 hektárnál kisebb. További előírás, hogy az ezen belül kijelölt úgynevezett törzsterületnek el kell érnie a 10 hektárt. Az érvényes településrendezési terv szerinti iparterület-használat lehet: betelepített (ekkor a betelepült vállalkozások - tulajdonosok és bérlők - nyilatkozattal csatlakoznak az ipari park megvalósításához) vagy betelepíthető. (Utóbbi esetben a pályázónak a terület tulajdonjogát vagy tartós, minimum 25 éves használati, hasznosítási jogát igazolnia kell.) További feltétel, hogy a pályázat beadásakor már legalább öt vállalkozásnak kell az ipari park területén működni; a vállalkozások - teljes munkaidőben - foglalkoztatottainak létszáma pedig el kell, hogy érje a száz főt. Emellett a pályázónak vállalnia kell hogy fejlesztő munkája révén a pályázat elnyerésétől számított ötödik év végére a betelepült vállalkozások száma eléri a legalább 10, míg a meglévő és a létesítendő munkahelyeken a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma az 500 főt.
Szerző: Szilágyi Eta
Forrás: Napi Online
|
|
Médiaajánlat
|
Közvetítõi árak
|
Kapcsolat
|
Jogi Nyilatkozat
