Hatékonyabb munka az ergonómia jegyében
Az ergonómia tudománya a dolgozó és a munkakörnyezet közötti kapcsolattal foglalkozik. Fő alapelve, hogy az irodában olyan munkateret kell kialakítani, amely megfelel az ott dolgozók kényelmének és igényeinek. A munkakörnyezet persze összetett dolog: a fizikai elemek éppúgy beletartoznak, mint a kognitív (értelmi) folyamatok vagy a szervezeti ergonómia.
A fizikai, vagyis a "tárgyiasult" ergonómia azokat az irodai eszközöket (irodabútorok stb.) jelenti, amelyekben - anyaguk, formájuk, méretük, állíthatóságuk révén - a valóságban is megjelenik az ergonómia. A kognitív ergonómia a mentális (értelmi) folyamatokra, a szervezeti pedig a szociotechnikai rendszerek optimalizálására helyezi a hangsúlyt - ismerteti az ergonómiatudomány főbb vonalait Csabina Katalin, az irodabútorokat forgalmazó Icotrade Kft. kereskedelmi igazgatója.
S bár szerinte ma még nálunk nem általános, hogy a munkáltatók irodáik belső tereit minden szempontból harmonikusan és az ergonómia szabályai alapján alakítsák ki, néhány, az elmúlt években megszületett rendelet betartása kapcsán a korszerű irodakörnyezetek nagy része legalább az előírások alapján elvárható minimumszintnek megfelel. Ilyen jogszabály például az EU-konvergencia jegyében kiadott, A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági körülményei című egészségügyi miniszteri rendelet, melynek előírásait 2002. januártól minden olyan hazai munkahelyen teljesíteni kell, ahol számítógépet használnak. E rendelet több általános követelményt is tartalmaz. Egyik előírása például az irodatérre vonatkoztatva kimondja: a munkakörnyezetet úgy kell kialakítani, hogy az ott dolgozóknak a munkavégzés során legyen elegendő terük testhelyzetük változtatásához. De szabályozza a számítógépasztal méretét, a számítógépen dolgozó székének állíthatóságát, továbbá a számítógépes munkához használt fényforrások és a helyiségben a környezeti zajok erősségét, valamint utal a számítógép billentyűzetére is. Ez utóbbi esetében előírja például, hogy a billentyűzetnek dönthetőnek kell lennie és fénytelen anyagból kell készülnie. A szék ülőrésze és támlája állíthatóságára vonatkozó szabály lényege pedig az, hogy biztosítaniuk kell használójuk könnyű, szabad mozgását, míg a fénnyel kapcsolatban a jogszabályt alkotók úgy fogalmaznak: a munkateret, irodát úgy kell mesterségesen megvilágítani, hogy a nappali fény, illetve az elhelyezett fényforrások munka közben ne okozhassanak tükröződést a számítógép képernyőjén.
Természetesen az ergonómia jegyeit figyelembe vevő irodakialakításnak a szemlélet mellett legtöbbször a pénz szab határt, hiszen az irodahelyiség alapterülete és az ott dolgozók száma közötti optimális arány éppúgy megtervezhető, mint a bútorok térbeli elrendezése. Kiválasztásuk sem okozhat gondot, hiszen a hazai, bő irodabútor-piacon számos cég kínál - a legszigorúbb ergonómiai követelmények figyelembevételével kifejlesztett - komplett irodabútorokat: állítható, görgős asztalokat, a gerincnek ergonómiailag helyes ülőpozíciót és anatómiailag megfelelő támasztékot nyújtó, több szögben dönthető háttámlájú székeket, kényelmes lábtartókat, tökéletes kábelelvezést biztosító térelválasztókat stb. S ugyanígy könnyen megoldható az irodai ergonómia szempontjából a már említett helyiség-hőmérséklet, a zaj, valamint a színek (bútor, függönyök, falak színe) és a megvilágítás. Ezek kisebb ráfordítással, például a kedvező hőmérséklet jó klímával, gyakori szellőztetéssel, az irodában domináló színek jó ízléssel kialakított összhangjával, az optimális világítás pedig körültekintően kiválasztott célmegvilágítással megoldhatók.
S hogy mi a hozama az ergonomikus irodának? A szakember állítja: a minden szempontból harmonikus irodatér kialakításába fektetett többnyire néhány százezer forintnyi plusz beruházás kifizetődik a munkáltatónak. A vizsgálatok ugyanis alátámasztják: a munkahelyi környezeti feltételek minősége kihat a munka hatékonyságára. A kedvezőtlen körülmények - például kényelmetlen íróasztal, szék vagy a helyiség rossz megvilágítása - nagymértékben rontják a dolgozók hangulatát, közérzetét, így lassítják, míg a kedvezők növelik a munkakedvet és a munka hatékonyságát.
A hatékony irodai munkához a korszerű technikai eszközök megléte éppúgy elengedhetetlen, mint az ott dolgozók és a munkakörnyezet - bútorok, világítás, hőmérséklet, a színek és a zajok - tökéletes összhangja. Az ergonómia jegyében kialakított irodatér ugyanis kiegyensúlyozottá teszi, javítja a dolgozók közérzetét és növeli a teljesítményüket.
Szerző: Szepesi Anita
Forrás: Napi Online
|
|
Médiaajánlat
|
Közvetítõi árak
|
Kapcsolat
|
Jogi Nyilatkozat
