Kisvállalkozásoknak szűk a kínálat
Továbbra is bő kínálat jellemzi a hazai irodapiacot, ám az általában tőkeszegény kisvállalkozások nagy cégtársaiknál jóval nehezebben találnak szék- és telephelyet.
A számukra ideális, 60-250 négyzetméteres bérelhető területek ugyanis többnyire másod- és harmadosztályú irodaépületekben találhatók.
Az irodapiac tavaly is dinamikus évet zárt a fejlesztéseket tekintve: az esztendő végéig - a CB Richard Ellis adatai szerint - 194 ezer négyzetméternyi, zömében első osztályú irodaterületet adtak át a fővárosban, aminek eredményeként a bérlőre váró terület nagysága decemberre 1,86 millió négyzetmétert tett ki. A jelentős irodaterület-kínálat azonban korántsem jelenti azt, hogy a piacon lévő 10, maximum 15 fős kisvállalkozások is könnyen megtalálják az igényeikhez mért optimális irodahelyet. Az ő lehetőségeik - akár a terület méretét, akár a szolgáltatások körét tekintve - ugyanis jóval szűkebbre szabottak, mint a nagyvállalatokéi. Az ok, a viszonylag nagy arányú - közel 1,9 millió négyzetméternyi - kiadásra váró terület ellenére, kézenfekvő: bár minden irodatulajdonos törekszik arra, hogy összes üres területe bérlőre találjon, a kisvállalkozások egy-egy új, korszerű irodaépület átadásakor rendre a nagy cégek mögé szorulnak a sorban. A tulajdonosok többsége ugyanis a nagyobb területet bérlőket részesíti előnyben, s csak az úgynevezett maradék területekre engedi be a kisebb, 60-250 négyzetméteres irodát kereső kisvállalatokat.
Kala Imréné, a Kala és Társa Ingatlantanácsadó Kft. ügyvezetője szerint ennek az a magyarázata, hogy jóval egyszerűbb néhány nagy bérlő céggel együttműködni, mint sok kicsivel. A másik ok, amiért a bőséges irodaterület-kínálatban nem találnak könnyen irodát a kis cégek, szerinte a megkötött bérleti szerződés futamidejében keresendő. A többnyire jól prosperáló nagyvállalkozások elfogadják az irodatulajdonosok által elvárt, általában három-öt évre szóló bérleti szerződést, míg a kis cégek zöme napjainkban - éppen az említett tőkehiány okán - maximum egy-két évre tud előre tervezni. S persze itt van még a bérleti díj mértéke is, ami nem kis teher a családi és egyéb kisvállalkozásnak. Az első osztályú (A kategóriás) irodaházakban egy négyzetméter iroda bérleti díja jelenleg havi 13,5-14 eurótól indul, a másodosztályú (B kategóriás) épületekben 10-12, de még a harmadosztályúaknál is 8-9 euró a négyzetméterenkénti tarifa. A különbség nem csekély, különösen ha hozzávesszük a működés költségeit, ami általában 2-3 euró/négyzetméter közötti összeg havonta.
A bérleti díj mellett további okként említi az ingatlanos üzletasszony azt is, hogy a hazai kisvállalkozások egy része - annak ellenére, hogy a nagy piaci verseny miatt számukra is fontos a gyors, modern technikai és szolgáltatói háttér - nem mindig igényel olyan sokrétű, magas színvonalú technikai és egyéb infrastrukturális szolgáltatást (lásd a keretes írást!), mint amilyet a magas bérleti díjú, első osztályú irodák nyújtanak. Emellett előfordulhat az is, hogy bár "befogadja" egy nagyobb bérlő a területére a kisvállalkozást, de ha - például dinamikus fejlődéséből adódóan - a már elfoglalt, 100-150 négyzetméteres irodaterületet újabb területhányaddal bővíteni szeretné, nincs lehetőség házon belül újabb 50-100 négyzetméter igénybevételére. Így egy másik épületbe való átköltözést kell választania, ami esetleg azzal járhat, hogy elveszíti a korábbi helyen már "kivívott" bérlői kedvezményeket, amelyek viszont igen fontosak a kisvállalkozások számára.
Természetesen az unióba való belépéssel a kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, ügyfeleket, partnereket fogadó kisvállalkozásoknak is egyre fontosabb a külső megjelenés és a megfelelő technikai felszereltség, ám ezt a kiadásokkal összhangba lehet hozni. Például oly módon, hogy egy régebben épült, felújított B kategóriás irodaépületbe vagy - végső esetben - lakásirodába költözik.
Hasonló irodák találhatók például Bel-Budán is, lakásirodákból pedig ugyancsak széles a kínálat a Duna mindkét oldalán - állítja Kaláné, aki úgy tapasztalja: az elmúlt másfél évben ismét élénkült a belső kerületekben lévő lakásirodák, illetve az irodának alkalmas, budai önálló családi házak iránti kisvállalkozói érdeklődés. A bérleti átlagdíjak ebben a szegmensben 1200-1500 forint/négyzetméter között mozognak, ami jóval kevesebb, mint amennyit az irodákért kell letenni.
Budaörsön jóval kedvezőbb az irodaterületet kereső kis cégek helyzete, mint a fővárosban. Flick Gábor, a Budaörsi Ingatlan Stúdió tulajdonosa elmondta: a városban több helyen kínálnak 60-250 négyzetméteres, irodának is alkalmas területet. Például a régi, korszerűsített irodaépületekben, valamint néhány, a város kereskedelmi zónáiban újonnan épített cégközpontban, illetve kisebb, alig néhány ezer négyzetméter alapterületű, újonnan épült irodaházban. Az új irodaépületekben 10-12 euró, míg a régebbiekben 8-10 euró a négyzetméterre vetített havi bérleti díj. A bérleti futamidő többnyire maximum két év, amit el is fogadnak a tulajdonosok. A kereslet ezen kisebb irodaterületek iránt egyébként élénkült az elmúlt két évben, amit Flick Gábor a budapestinél alacsonyabb mértékű iparűzési adó miatti cégkitelepülésekkel, valamint a város gyors elérhetőségével magyaráz. A kisebb irodaterületek mellett Budaörsön is van még keletje a jó kialakítású, önálló, használt kertes családi házaknak: ezek négyzetméterára havi 1500-2500 forint/négyzetméter között szóródik.
A korszerű új irodaházak szolgáltatásai: 24 órás biztonsági szolgálat, recepció, 4 csöves hűtő/fűtő fan-coil rendszer, rugalmas válaszfalazás, tárgyalóterem, konferenciaterem, étterem, konyha és internetkávézó, elegendő számú mélygarázsbeli gépkocsiférőhely, jó megközelíthetőség. A havi bérleti díj mellett általánosan fizetendő egyéb (üzemeltetési) költségek (euró/m2/hó): hűtés-fűtés díja, biztonsági őrzés, recepció működtetése, műszaki karbantartás, takarítás költsége, telefon, villanyáram díja.
Szerző: Szilágyi Eta
Forrás: Napi Online
|
|
Médiaajánlat
|
Közvetítõi árak
|
Kapcsolat
|
Jogi Nyilatkozat
