Öt év kivárásra sarkallja az eladókat az adóváltozás
Befektetési célú ingatlanvásárlás esetén nem szabad figyelmen kívül hagyni a tranzakció adóvonzatát, de ezt a tapasztalatok szerint figyelembe is veszik az érintettek - derül ki az Otthon Centrum legújabb elemzésébõl.
A szabályok változása miatt már a vásárláskor érdemes figyelni arra, hogy az ingatlan eladásakor kalkulálni kell majd a jövedelem 25 százalékának megfizetésével, különösen, ha azt jó áron sikerül megvásárolni és várhatóan nagy lesz az értéknövekedés öt éven belül.
A befektetési célú vásárlás esetében adózási szempontból érdemes kivárni az ötéves idõszak végét az értékesítéssel, ez várhatóan csökkenti majd az újszerû lakások kínálatát. Mivel az értékesítés idõpontjaként az adásvételi szerzõdés földhivatalhoz való beérkezését veszik alapul, mindig ezt az idõpontot kell figyelembe venni az ingatlanszerzés dátumaként.
Elõszerzõdésnél - szemben a végleges szerzõdéssel, ahol 30 nap áll rendelkezésre a földhivatalhoz történõ benyújtásra - nem kell a földhivatalhoz beadni a papírokat.
Nem árt azonban az óvatosság: mivel a szerzõdést nem nyújtják be a földhivatalhoz, a vevõ tulajdonjogát sem jegyzik be ekkor. Egyébiránt bármikor, bármilyen körülmények között köthetõ elõszerzõdés, leggyakrabban az új építésû ingatlanok értékesítésekor alkalmazzák ezt a módszert, amíg az épület használatbavételi engedélye nincs meg.
A fizetendõ adóból minden költség, amely az ingatlan megszerzéséhez köthetõ - hirdetések, ügyvédi munkadíj, közvetítõi díj - levonható az értéknövekménybõl, csökkentve az adóalapot. Ezenkívül levonhatók olyan értéknövelõ beruházások költségei a kiállított számlák alapján(!), amelyek az ingatlan bõvítésére, korszerûsítésére, szigetelésére, mûszaki, gépészeti felújítására vonatkoznak. Levonható a külsõ nyílászáró cseréje, a külsõ homlokzatszigetelés, fûtéskorszerûsítés, a tetõtér-beépítés, emeletráépítés, stb. Ezzel szemben az esztétikai felújítások, például festés, mázolás, burkolatcsere, medenceépítés, kertrendezés költségei még akkor sem érvényesíthetõek, ha mindezeket a ráfordításokat számlával tudjuk igazolni.
Befektetõ külföldiek Magánszemélyként 2007-ben 1800 ingatlant vásároltak meg Budapesten külföldiek. A statisztika azonban torz, hiszen nem mutatja a cégen keresztüli vásárlást, illetve azon uniós állampolgárok ingatlanszerzését, akik engedély nélkül vásárolhatnak ingatlant hazánkban. Budapest részaránya a Magyarországra irányuló külföldi érdeklõdésben folyamatosan nõ, tavaly már elérte 39 százalékot.
A leginkább az írek és a spanyolok kötõdnek a fõvároshoz. Ez utóbbit megerõsíti Moskovits Pál is, az Otthon Centrum Project Consulting vezetõje. Bár összességében mérséklõdik a befektetési célú vásárlási kedv, a spanyol érdeklõdõk száma és részaránya nõ. õk gyakran klasszikus, régi építésû lakásokat keresnek, és nem gondolnak bele, hogy az új építésû jobb befektetés, hiszen kisebb az induló részlet, jó választás esetén nagy az értéknövekedés a projekt megvalósítása alatt is, nincsenek technikai problémák az épületben, ezért a bérbeadás, üzemeltetés egyszerûbb, kockázatmentesebb.
Mivel a piac egyre szegmentáltabb, a jó befektetési lehetõségek kiválasztásakor evidens számukra a helyi piacot jól ismerõ szakértõkhöz fordulni. Sok nyugati befektetõ azután is visszatér a magyar piacra, miután szerencsét próbált más, környezõ országban. Nálunk stabilabb, kiegyensúlyozottabb az ügymenet (ingatlan-nyilvántartás, vásárlás, újraértékesítés, üzemeltetés, adózás), valamint a bérleti piac mûködése is.
Az árak hosszú évek óta tartó stabil növekedése várhatóan nem szakad meg a következõ években sem (ellentétben például Lengyelországgal, ahol most a magyarországinál jóval jelentõsebb korábbi áremelkedések megtorpantak. Eleve alacsonyabbak ma a lakásárak Budapesten, mint például Bukarestben, Prágában vagy a nagyobb lengyel és egyes szlovák városokban. Emellett a banki verseny is egyre kedvezõbb hitellehetõségekkel csábít.
Szerzõ: Szepesi Anita
Forrás: Napi Online
|
|
Médiaajánlat
|
Közvetítõi árak
|
Kapcsolat
|
Jogi Nyilatkozat
